Mádainé Üveges Valéria, tanársegéd
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
Mióta az 1900-as évek közepén megszületett az eldobható pelenka, de különösen az elmúlt 30-40 évben jelentős fejlődésen ment keresztül az iparág, a boltokban és a webáruházakban széles a választék. Az eldobható pelenkák fő összetevőit tekintve különféle műanyagokból, polietilénből, polipropilénből, cellulózvattából, és az úgynevezett SAP-ból, azaz szuper-abszorbens polimerből állnak. Ez utóbbi anyag, a nátrium-poliakrilát adja a nagy nedvszívóképességet. Éppen ezen anyagok sajátságai miatt a hulladéklerakóra került használt eldobható pelenka több 100 év alatt bomlik csak le, ez a nem kívánt időtállóság csökkent körülbelül tizedére az egyelőre még nem széleskörben használt ÖKO-pelenkák megjelenésével.
Hogy mitől lesz ÖKO egy eldobható pelenka? ÖKO címkével találkozunk újrahasznosított csomagolású, biogazdálkodásból származó alapanyagból gyártott, megújuló energia felhasználásával készült, és 90-100 %-ban biológiailag lebomló összetevőkből álló pelenkánál is, tehát a kérdésre a válasz nem egyértelmű. Ezek a pelenkák azonban felelős erdőgazdálkodásból származó anyag felhasználásával készülnek (FSC tanúsítvány szerint), többnyire latex és illatanyag mentesek, és van köztük olyan, amely megfelelő körülmények között valóban komposztálható is. Az USA-ban például 2018 óta működik a DYPER cég REDYPER programja, amelyben az általuk forgalmazott pelenkát gyűjtőjárattal visszaveszik és komposztálóüzemben kezelik, az így készült komposzt-szerű terméket pedig speciális célokra, például autópályák melletti füvesítéshez használják fel.
Újra kezd divatba jönni a mosható pelenka használata, bár egyelőre csak a környezettudatos felhasználók választják, pedig a mai modern pelenkák már nemcsak szépek, de praktikusak is. A mosható pelenka nedvszívó anyaga lehet káros anyag mentes pamutól, bambuszból, kenderből, a külső, szivárgástól védő anyag pedig többnyire PUL (poliuretánnal laminált szövet), amely vízálló, de légáteresztő, így egészségesebb környezetet nyújt a baba bőrének, mint az eldobható pelenka. Környezetvédelmi szempontok mellett anyagilag is megfontolandó az elköteleződés, a többlet mosásból származó költségeket is beleszámolva a pelenkakorszak végéig, még mindig feleakkora ráfordítást igényel, mint az eldobható pelenka használata, ráadásul a „mosipelust” a testvérek örökölhetik is. A használatban, pelenka-készlet tervezésben sok weboldal és csoport segíti az érdeklődőket.
Hulladékgazdálkodási szakemberek számára nem ismeretlen fogalom a hulladékpiramis, mely az egyes hulladékkezelési megoldásokat rangsorolja a környezetre gyakorolt hatás szerint. Ennek alján található, tehát a legkevésbé kívánatos megoldás az ártalmatlanítás, ami a pelenka esetén a lerakást jelenti. Hazánkban a KSH adatai szerint évente 90 ezer gyermek születik, átlagos szokásokat figyelembevéve ez azt jelenti, hogy minimum 80 ezer tonna használt pelenka keletkezik évente. Amennyiben szeretnénk ezt a mennyiséget eltéríteni a hulladéklerakóktól, az égetés és hozzá kapcsolt energiahasznosítás lehet az alternatíva, illetve működnek már külföldön olyan hasznosító üzemek, amelyekben magas hőmérsékleten és nyomáson kezelik a használt higiéniai cikkeket, majd a folyamat során gyártott műanyag granulátumokat feldolgozzák, például hulladékgyűjtő edényt, de akár almot is készítenek belőle kisállatok számára. Amíg ezek a lehetőségek még nem lesznek széleskörben, országos szinten elérhetőek, az egyetlen, amit tehetünk, a hulladék keletkezésének megelőzése, ez esetben a mosható pelenkák használatára való ösztönzés.
